Egy�b magyar nevek: Spix-ara

Angol neve: Spix's Macaw

Latin neve: Cyanopsitta spixii
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Spixara

Sz�rmaz�si hely: Braz�lia, Bahia tartom�ny (elvileg)

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 56 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: Csak szak�rt�i vizsg�lattal �llap�that� meg. A fiatal madarak alapsz�ne s�t�tebb, farkuk r�videbb, pofafoltjuk feh�r.

F�szkeltet�s: Od�, lehet�leg term�szetes fat�rzsben, melynek �tm�r�je 35 cm, magass�ga 70 cm, 10 cm-es r�pny�l�ssal.

Toj�sok sz�ma: 2-4

Kotl�si id�: 26 nap

Kirep�l�si id�: 2 h�napos korban. A fiatal madarak a kirep�l�st k�vet�en m�g legal�bb 3 h�napig a sz�l�kkel maradnak.

Etet�s: Az V. s�ma szerint  sok gy�m�lccsel, z�lds�ggel.

Tart�s, elhelyez�s: Igen nagy r�pd�ben javasolt (8 x 3 x 3 m), 3 x 2 x 2m-es v�dõh�zik�val felszerelve. A mad�r sz�m�ra minimum 20�C-os hõm�rs�kletr�l kell gondoskodnunk. �l�nk, n�ha igen zajos mad�r. A gazd�j�hoz, �j hely�hez viszonylag gyorsan hozz�szokik. K�v�ncsi, j�t�kos, szeret f�r�dni, illetve zuhanyozni, sokat r�gcs�l.

�ra: 25-30E $ (!)

Egy�b tudnival�k: Ez a faj vadon gyakorlatilag kihalt. Az �l�hely�n 1992 tavasz�n l�tott valaki egy (!) madarat. Fogs�gban viszont sikeresen teny�sztik.
Eredeti �l�hely�n a szubtr�pikus, illetve a sz�raz szavann�n volt tal�lhat� meg, lehet�leg v�zk�zelben marad. �ltal�ban mag�nyosan, p�rban, vagy csal�di csoportokban mutatkozik. F�l�nk, megk�zel�thetetlen mad�r, n�ha V�r�sh�t� ar�kkal (Ara maracanga) k�z�s csoportokban is el�fordul(t). R�pte lass�, neh�zkes, az ar�kra jellemz� sz�rnycsap�sokkal. K�lt�si id�szaka november �s m�rcius k�z� esik. A k�lt�shez �ltal�ban az el�z� �vben is haszn�lt f�szekod�t haszn�lja.