Angol neve: Sulphur-crested Cockatoo

Latin neve: Cacatua galerita
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Gelbhaubenkakadu

Sz�rmaz�si hely: Ausztr�lia, Tasmania, King-sziget, �j-Z�land

�tlagos �letkor: 50 - 70 �v, de a leg�regebb mad�r 137 �vesen pusztult el, igaz addigra m�r egy sz�l tolla sem volt.

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 50 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: A toj� valamivel kisebb, feje kerekebb, homloka sz�lesebb, �risze v�r�sesbarna, szeme kev�sb� elõreugr�, csõre kisebb. A fiatal madarak a sz�leikre hasonl�tanak, de �risz�k barna, a nagyon fiatal madarakn�l fejtetõn, a sz�rnyon �s a h�ton a tollazat sz�rk�s �rnyalat� .

F�szkeltet�s: 40 x 40 x 100 cm-es faod�, 12 cm-es r�pny�l�ssal. A f�szek anyaga kellõen strapab�r� legyen. A mad�r a f�szekkontrollra �rz�keny, p�ronk�nt elk�l�n�tve keltess�nk.

Toj�sok sz�ma: 2 - 3

Kotl�si id�: 30 nap

Kirep�l�si id�: 8 - 10 h�t.

Etet�s: Az V. s�ma alapj�n (l�sd: Tart�s, idom�t�s), sok gy�m�lcs, z�lds�g, l�gyeles�g.

Tart�s, elhelyez�s: T�gas, erõs �p�t�sû volier (6 x 2 x 2 m-es v�dõh�zik�val kieg�sz�tve) aj�nlott, fagymentes helyen kiteleltethetõ. kalitk�s elhelyez�se eset�n a minim�lis m�ret 100 x 60 x 160 cm-es legyen, a kalit dr�tvastags�ga 2 - 4 mm-es legyen. A kinti, k�lsõ r�pd�s elhelyez�se esetleg probl�m�t okozhat, mivel a mad�r gyakran, �s hangosan ordib�l, mely a szomsz�dokat esetleg zavarhatja. A fiatalon beszerzett madarak gyorsan szel�d�lnek, besz�dut�nz�sra megtan�that�, minden cs�nyben, boh�ckod�sban, j�t�kban benne lesz. Sz�v�s, ellen�ll� mad�r. Sokat r�gcs�l, szeret f�r�dni, illetve zuhanyozni, beszoktat�s ut�n t�rsas r�pd�ben, de ak�r a szabadban is tarthat�.

Egy�b tudnival�k: Eredeti �lõhely�n p�rokban kis, kb 30 fõs csoportokban �s nagy, t�bb sz�z fõs kol�ni�kban (a k�lt�si idõszakon k�v�l) egyar�nt elõfordul. �j Guine�ban k�nnyû megk�zel�teni, m�g Ausztr�li�ban nem sz�vesen engedi mag�hoz k�zel az embert - ez val�sz�nûleg a rendszeres vad�szatnak k�sz�nhetõ, mivel a farmerek a gabon�ban okozott k�rok�rt ezt a fajt is �ld�zik. �ltal�ban a ny�lt magas f�kkal k�r�lvett ter�leteket r�szes�ti elõnyben, de mindig v�zk�zelben marad. A csapat a kakadukn�l megszokott õrszolg�latot �ll�t, mely v�szjelz�ssel riaszt vesz�ly eset�n. Minden csapatnak saj�t alv�helye van, ahov� rendszeresen visszat�r. A csapat igen zajos, kiv�ve a k�lt�s idej�n. A mad�r gyorsan kis sz�rnycsap�sokkal rep�l, melyet idõnk�nt sikl�rep�l�sre v�lt. K�lt�si idõszak�nak kezdete v�ltoz�, �j-Guine�ban febru�r-m�rcius k�rny�k�n kezdõdik, Ausztr�li�ban pedig augusztus �s janu�r k�z� esik. F�szek gyan�nt �ltal�ban egy magas eukaliptuszfa �rege szolg�l, mindig v�zk�zelben.

Alfajok:
3 alfaja van:
A Cacatua galerita fitzroyi a t�rzsalakn�l valamivel kisebb, f�l�n, pofa- �s torokt�j�k�n t�bb a s�rga sz�n, szemgyûrûje halv�nyk�k, csõre kisebb.

A Cacatua galerita triton A t�rzsalakn�l kisebb, b�bitatollai sz�lesebbek, szemgyûrûje �gsz�nk�k.

A Cacatua galerita eleonora az elõzõh�z hasonl�t, de csõre l�nyegesen kisebb �s csak az Aru-szigeteken �l