Harklypapagjok
(Micropsittinae — Sprechtpapageien): papagj alcsald egyetlen nemzetsg hat fajval. Valamennyi feltûnõen aprcska, jformn krszem nagysgak. Egyik sem ri el a 10 cm-es nagysgot.
A nemzetsg a rgebbi rendszerekben Nasitera nven szerepel.
A hazjuk kizrlag —j-Guinea s a krnyezõ szigetek, a Ceram-szigettõl a Salamon-szigetekig, de ott is csak a nvnyzettõl kuszn benõtt esõerdõkben fordulnak elõ.
Nemcsak a mreteiket tekintve trnek el a tbbi papagjtl, hanem az letmdjuk is. Ti. harklyok mdjra jrnak a fk koronjban.
Ennek megfelelõen rvid karm, de hossz ujj, vkony lbuk vannak. A farkuk tmasztfarok.
A kormnytollak merevek, a szruk vge tskeszerûen meghosszabbodott. A szrny legfeljebb a rvid farok vgig r.
A csõr itt nagyon erõs s a felsõ kva hatrozottan vben hajl.
1. Micropsitta
— bruijnii: rvs harklypapagj v. vrs mellû, ms nven feketefejû Bruijn-papagj (Bruijn's Sprechtpapagei — Red-breasted Pygmy Parrot),
— b. brevis:
— b. necopinata: Bismarck-szigeti vrsmellû papagj,
— b. pileata: malukui vrsmellû papagj,
— b. rosea: Salamon-szigeti vrsmellû papagj;
2. Micropsitta
— finschi: zld Finsch-papagj (Finschs Sprechtpapagei — Finsch's Pygmy Parrot),
— f. aolae: Malait-szigeti Finsch-papagj,
— f. nanina: kis Finsch-papagj,
— f. tristrami: trinstrami Finsch-papagj,
— f. viridifrons: Lihur-szigeti Finsch-papagj;
3. Micropsitta
— geelvinkiana: srgahas Schlegel-papagj (Schlegel's Spechtpapagei — Geelvink Pygmy Parrot),
— g. misoriensis: Biak-szigeti Schlegel-papagj;
4. Micropsitta
— keiensis: Salvador-papagj (Salvadoris Spechpapagei — Yellow-capped Pygmy Parrot),
— k. chloroxantha: nyugati Salvador-papagj,
— k. viridipectus: dli Salvador-papagj;
5. Micropsitta
— meeki: aranytestû Meek-papagj (Meek's Spechtpapagei — Meek's Pygmy Parrot),
— m. proxima: keleti Meek-papagj;
6. Micropsitta
— pusio*: Sclater- v. aranyarc papagj (Sclaters v. Blauscheiteliger Spechtpapagei — Buff-faced Pygmy Parrot),
— p. beccarii: szak-guineai Sclater-papagj,
— p. harterti: Hartert-i Sclater-papagj,
— p. stresemanni: vilgos Sclater-papagj.
Gyakran a lrikkal egytt dzsmljk a bokrok des termseit.
Magvakat, sõt, a felttelezsek szerint a fk nedveit is fogyasztjk. s itt kivtelesen fejlett nylmirigyeket tallunk, melyek szerepe a fkon lõ termeszek fogyasztsakor jut rvnyre, a sûrû vladkuk bevonja az apr rovarokat, hogy azok mar vdõnedve, a hangyasav ne okozzon krt a madr emsztõrendszerben.
Siroki Zoltnnl azt olvashatjuk fajmegjells nlkl, hogy fszkels cljbl termeszvrat vesznek ignybe, ezt erõsti meg valamennyi fajra vonatkoztatva Vasicek s Mauersberger.
Sznpompsmadarak, az agapornisokhoz hasonl, de stt csõrrel.
A lb mindig hssznû v. stt. A szrnyuk ltalban zld, fekets evezõkkel.
* rgen Nasiterna pygmaea: srgafejû harklypapagjocska. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
