Sziklapapag�j

Egy�b magyar nevek: Sziklapapag�j

Angol neve: Patagonian conure

Latin neve: Cyanoliseus patagonus
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Felsensittich

Sz�rmaz�si hely: Chile Uruguay, Argent�na

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 45 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: Csak �llatorvosi vizsg�lattal lehets�ges. A fiatal madarak �risze halv�nysz�rke, csõr�k felsõ k�v�ja szarusz�nû.

F�szkeltet�s: 35 x 35 x 60 cm-es faod�, 8 cm-es r�pny�l�ssal. A toj� egyed�l k�lt. A f�szekkontrollra �rz�keny, mesters�ges felnevel�sre n�ha sz�ks�g lehet.

Toj�sok sz�ma: 3

Kotl�si id�: 25 nap

Kirep�l�si id�: 8 h�t.

Etet�s: Napraforg�mag, zab, kendermag, kukorica, di� mogyor�, gy�m�lcs�k, z�lds�gek, l�gyeles�g (V. s�ma, l�sd: Tart�s, idom�t�s). Sokat r�g, ez�rt r�gnival�r�l gondoskodjunk sz�m�ra.

Tart�s, elhelyez�s: Kalitk�s elhelyez�se eset�n a minim�lis kalit m�ret sz�m�ra 120 x 60 x 80 cm. Mozg�sig�nyes mad�r, ez�rt felt�tlen�l engedj�k ki min�l t�bbet, illetve t�gas voliert (4 x 1,5 x 2 m, v�dõh�zik�val kieg�sz�tve, egy p�r sz�m�ra) biztos�tsunk sz�m�ra. T�rsas volierben is elhelyezhetj�k, ebben az esetben k�t m2 ter�letet sz�m�tsunk p�ronk�nt, b�r a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy enn�l kisebb helyen is sikeresen teny�szik. A k�lsõ r�pd�ben eg�sz �vben kint lehet a mad�r. �vatos, n�ha igen zajos, a befogott, import�lt mad�r nagyon f�l�nk, gyakran nem szel�d�l meg. Szeret f�r�dni, n�ha nagyon erõsen r�gcs�l, elsõsorban korhadt fa�gakat kedveli. M�s, hozz� hasonl� madarakkal k�z�s volierben is elhelyezhetj�k, ha annak megfelelõ a m�rete (20-30 m3). A fiatal madarak gyorsan szel�d�lnek.

�ra: 30E Ft k�r�li

Egy�b tudnival�k: A vadon �lõ �llom�ny jelentõsen megcsappant, mivel Chil�ben egyes ter�leteken a madarakat a tilt�s ellen�re megeszik, Argent�n�ban pedig a fi�k�kat kiszedik a f�szekbõl �s meg�lik. Mostan�ban 10-15 fõs csapatokban, lehetõleg v�zk�zelben l�that�. A csapat szab�lytalan, folyton v�ltoz� alakzatban, rikoltozva alacsonyan, nagy sebess�ggel rep�l. F�szkel�si idõszaka �ltal�ban az õszi h�napokra tehetõ, sziklahasad�kokban, �ltala kiv�jt homokkõ�regekben k�lt. Ez ut�bbi ak�r 3m hossz� v�jat is lehet. Kol�ni�ban val� k�lt�s eset�ben eg�sz alag�trendszereket �p�tenek, t�bb k�ltõkamr�val.