Mller amazon |

|
Egyb magyar nevek: Molnr amazon, Lisztes amazonAngol neve: Mealy AmazonLatin neve: Amazona farinosa (jelenlegi, illetve korbbi elnevezsek)Nmet neve: MuelleramazoneSzrmazsi hely: A mexiki Veracruztl egszen a brazliai Ri de Janeiro vrosig terjed.Testnagysg (Fejtettl farokvgig mrve) : 39 cmNemek megklnbztetse: Csak szakrti vizsglattal lehetsgesFszkeltets: Eurpban kevs a tenysztsi tapasztalat ezzel a fajjal kapcsolatban. Nehezen tenyszthet faj, ami az letmdjbl ered: a fszekod bejrata a fld fltt magasan, legalbb 20m-es magassgban hozza ltre, az od igen mly szokott lenni, nem ritka, hogy az alja a fld fltt csak 3 mterre van. Tojsok szma: 2 - 3 ritkn 4 dbKotlsi id: 24 - 25 napKireplsi id: 60 - 65 napEtets: A IV. sma alapjn (lsd: Tarts, idomts), kiegsztve gymlcskkel, zldelesggel, lgyelesggel.Tarts, elhelyezs: Kalitks elhelyezsnl a minimlis mret szmra 120 x 60 x 80 cm-es kalitka. Rpdben tgas helyet ignyel, (4 x 1.5 x 2 mteres, 1.5 x 1 x 2 mteres vdhzikval felszerelve), tlen minimlis ftst (min. 5C ) ignyel. Nha igen zajos, fleg hajnalban s alkonyatkor kiabl. Sokat rgcsl, szeret frdni, vagy zuhanyozni, ms hasonl mret amazonokkal egytt tarthat.Egyb tudnivalk: Eredeti lhelyn prokban l, illetve a kltsi idszakon kvl kisebb, olykor 20 egyedet szmll csapatokat alkot. Gyakran alkot ms amazon fajokkal vegyes csapatokat. Replni ltalban igen magasan szokott, rpte egyenes, gyors szrnycsapsokkal.Alfajok: ngy alfaja van: Amazona — f. chapmani: srgahomlok lisztes amazon, — f. guatemalae: guatemalai lisztes amazon (Blauseitel-Amazone), — f. inornata: nyugati lisztes amazon (Westliche Mller-Amazone), — f. virenticeps: Costa Rica-i lisztes amazon (Kostarika-Amazone). |