Gvajakil papag�j

Angol neve: Red-masked Conure

Latin neve: Aratinga erythrogenys
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Guayaquilsittich

Sz�rmaz�si hely: Nyugat-Ecuador �s Peru �szaknyugati r�sze

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 33 cm

F�szkeltet�s: A szakirodalom szerint nem bonyolult: a t�rokat a k�lt�si id�szakban, azaz m�just�l k�l�nits�k el. 25x25x50cm-es m�ret� f�szekod�t biztositsunk sz�mukra, 6 cm �tm�r�j� r�pnyil�ssal.

Toj�sok sz�ma: x3-4

Kotl�si id�: x22

Kirep�l�si id�: nap

N�zz�k, mit irt r�la Lengyel Tibor:
haz�ja Peru �s Ecuador, ahol r�g�ta kedvelt d�szmad�r, ez a 33 cm nagys�g� aratinga, mert k�nnyen szel�d�l, megtan�that� szavakra, �s sz�l�ban, ha gyakran engedj�k rep�lni a szob�ban, kisebb kalitban is j�l �rzi mag�t.
A n�metekn�l a sz�mos neve k�z�l az egyik (Rotkopfsittich) j�l jellemzi, mert val�ban a piros fej l�tv�nya ragadja meg leggyorsabban a szeml�lõt. A fej pirosa csaknem teljesen k�rbe�leli a csontsz�n� cs�rt, pontosabban egy pettynyi szakad�s ut�n — m�g ha nagyon elv�konyodva is, de — tov�bb folytat�dik az �llon.
A csepp form�j�, nagy kr�msz�n� szemgy�r� m�g� is h�z�dik, csak a tark�n�l szakadozik meg, teljesen szab�lytalan cikk-cakkban v�ltja fel a sz�rny �s a farok, vm. a test tollazat�nak z�ldje.
B�r r�gt�n hozz� kell f�zn�nk, hogy a v�ll �s egy kisebb r�szen a sz�rny �le itt is, mint t�bb m�s arating�n�l: piros.
A z�ld leg�l�nkebb a farkon �s a nagy evezõk�n. A combon �s a hason m�r ink�bb s�rg�sz�ld.
A h�m �s a toj� egyforma, b�r sokan tudni v�lik, hogy a toj� nem csak kisebb, de a sz�nei is kev�sb� �l�nkek, ez azonban nem igaz�n megb�zhat� k�l�nbs�g.
Teny�szt�s�hez volier sz�ks�ges, 25x20x35 centim�teres (fûr�szporral b�lelt) od�val. (Vasicek szerint a k�v�natos od�m�ret. 45x35x70 cm.)
A 3—4 toj�st a toj� 28 nap alatt kelti ki.
A kicsikhez a h�m is bej�r etetni.
Az egysz�n�, z�ld fiatalok 50—53 napos korukban hagyj�k el az od�t.
A fiatalok szemgy�r�je v�konyabb. A fej pirosa kezdetben csak kisebb foltokat jelent �s kev�sb� �l�nk. Viszont a z�ld a sz�rnyakon �s a farkon s�t�tebb.
Felnevel�s�kh�z a sz�l�k sok z�ldet (sal�ta) �s gy�m�lcs�t (alma) vm. cs�r�ztatott magvakat (napraforg�, f�nymag) ig�nyelnek.
Sz�vesen fogyasztj�k �des h�j� f�k friss �gait, hajt�sait, gy�m�lcsf�k r�gyeit.