�l�hely:

Braz�lia k�z�ps�-d�li, Kelet-Bol�via �s esetleg  �szakkelet-Paraguay.

Hossza 100 cm, ezzel a legna­gyobb papag�jfaj a F�ld�n. Alapsz�ne m�ly ko­baltk�k, 41 cm hossz� sz�rny�n kiss� s�t�tebb  �rnyalattal. A farka �tlagosan 51 cm hossz�, az  als� fel�lete s�t�tsz�rke. �risze s�t�tbarna, cit­roms�rga szemgy�r�vel, cs�re 9 cm hossz�, fe­ket�s, az als� cs�rk�v�val hat�ros csupasz, kifli  alak� b�rfel�let citroms�rga, a l�ba �lom­sz�rke.

A h�m �s a toj� egyforma. A fiatalokn�l a s�rga foltok halv�nyabbak,  farkuk r�videbb.

Alfaja nincs.

Rendk�v�l �vatos l�v�n, csak  igen ritk�n l�that�, ha teheti, elb�jik az erd� s�­r�j�ben vagy az od�j�ban. Mocsa­ras vid�keken, p�lmaligetekben is el�fordul, le­het�leg v�zk�zelben tart�zkodik, ahol p�rban  vagy kisebb (k�r�lbel�l 20 f�s) csapatokban �l.  R�pte gyors �s ir�nytart�, nem t�l nagy ampli­t�d�j� sz�rnycsap�sokkal - csapatban rep�l�s  k�zben is j�l l�that� a p�rok szoros egy�v� tar­toz�sa. T�pl�l�ka p�lmadi�f�l�k, gy�m�lcs�k,  magvak, bogy�k. Hangja �les, disszon�ns arara­rikolt�s. A popul�ci� jelenleg 3000-4000 p�l­d�nyra tehet�. T�bbnyire az �szi h�napokban,  fa�ri�sok (Mauritius-p�lm�k) �regeiben, 4-12 m  magass�gban, vagy sziklahasad�kokban kotlik,  de l�tt�k m�r f�szkelni foly�parti l�szfal �reg�­ben is, az od� bej�rati ny�l�sa 15 X 17 - 40 X 25  cm k�z�tt v�ltakozhat.

A szigor� v�delmi int�zked�sek  ellen�re m�g most is el�g sok p�ld�nyt befog­nak; m�ghozz� rendk�v�l aljas, embertelen  m�don: egy madarat valahogy megfognak, azt  belegy�m�sz�lik egy zs�kba �s k�zben �tik-ve­rik - a k�ts�gbeesett seg�lyki�lt�sokra megje­len� t�rsak a lelketlen gazembereknek k�nny�  pr�d�iv� lesznek, �s a feketepiacon igen magas  �ron, k�r�lbel�l 15 000 doll�r�rt kelnek e1. Ez  a gy�ny�r�, �rtelmes mad�r t�bbnyire na­gyobb �llatkertek, mad�rparkok d�sze, a be­szoktat�s idej�re hatalmas, legal�bb 50-60  k�bm�ter l�gter� volierban nyernek elhelye­z�st (dr�tvastags�g: 4-5 mm! ), ezt k�vet�en  azonban sz�mos helyen, p�ld�ul a Stuttgarti  �llatkertben �s Puerto de la Cruzban, lenye­sett evez�kkel, szabadon tartj�k. T�pl�l�sa a  t�bbi ar��hoz hasonl�, di�f�l�ket, kukoric�t,  gy�m�lcs�ket fogyaszt. (P�ld�ul a Puerto de 1a  Cruzban L�v� j�cintara t�lnyom�r�szt az  Atalea phalorata di�szer� term�s�t eszi. A ma­d�r a gondoz�j�hoz igen kedvesen viselkedik,

sokat j�tszanak egym�ssal, besz�dut�nz� k�pes­s�ge azonban elhanyagolhat�. A t�li h�napok­ban a f�t�s felt�tlen�l sz�ks�ges.

M�r t�bb �zben sikerrel j�rt,  el�sz�r a Jap�n Kobo �llatkertben tudt�k k�l­t�sre b�rni 1968-ban. 1971-ben, az egyik chi­cag�i teny�szt�n�l k�t fi�ka kelt ki, ezeket  mesters�gesen kellett felnevelni. A toj�sok le­rak�sa el�tt a toj� csupasz b�rter�lete elhalv�­nyult, amikor a gondoz�ja k�zel�tett, elt�nt az  od�ban, a h�m pedig egy�rtelm� impon�l�s k�­zepette �beren �rizte az od�t. Amikor a fi�k�k  kikeltek, a h�m is bevonult az od�ba �s a v�del­mi akci�t ketten, m�r bel�lr�l folytatt�k. A  mesters�gesen felnevelt fi�ka s�lya kikel�skor  18,6 g volt, 5 hetes kor�ban m�r 659 g-ot nyo­mott. Od� gyan�nt 70 X 70 X 100 cm-es, ke­m�nyf�b�l k�sz�tett doboz aj�nlhat�, 22 cm-es  r�pny�l�ssal, ezt aj�nlatos �gy elhelyezni, hogy  a f�szekkontroll k�v�lr�l elv�gezhet� Legyen,  kirep�l�s ut�n a sz�l�k a fi�k�kat m�g hosszabb ideig od�n k�v�l t�pl�lj�k. A f�szekalja 1-2 toj�s,  ezek m�retei: 53 X 40 mm, leggyakrabban csak  egy fi�k�t nevelnek fel, a kotl�si id� 230 nap,  kirep�l�si id� k�r�lbel�l 3 h�nap.