Egy�b magyar nevek: Sziv�rv�nyl�ri, hegyi l�ri (ez az egyik alfaj, a T.h Moluccanus neve)

Angol neve: Rainbow Lory

Latin neve: Trichoglossus haematodus
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Allfarblori

Sz�rmaz�si hely: Ausztr�lia, �ce�nia, Indon�z szigetek.

�tlagos �letkor: 25 �v

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 26 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: Csak szak�rtõi vizsg�lattal lehets�ges. A fiatal madarak halv�nyabbak, �risz�k barna, csõr�k barn�sfekete

F�szkeltet�s: 20 x 30 x 30 cm-es faod�. A kotl�sban a h�m nem vesz r�szt, b�r sokat tart�zkodik az od� belsej�ben.

Toj�sok sz�ma: 2

Kotl�si id�: 25 nap

Kirep�l�si id�: 8 h�t

Etet�s: A l�rik az �n. l�gyevõ kateg�ri�ba tartoznak, teh�t a "norm�l" papag�jeles�g nem adhat� nekik. Fõleg nekt�ron, pollenen, gy�m�lcs�n, apr� rovarokon �lnek, itthon l�gyeles�ggel szok�s õket etetni, melyek kever�si ar�nya a Tart�s, idom�t�s c�msz� alatt tekinthetõ meg. Az �gy etetett madarak sokkal nagyobb odafigyel�st ig�nyelnek, mint a magevõ fajok. Vigy�znunk kell, hogy az eles�g a melegben ne romoljon meg, a tisztas�gra fokozottabban kell �gyelni, stb., ez�rt a l�gyevõ fajokat csak tapasztalt mad�rkedvelõknek aj�nlom.

Tart�s, elhelyez�s: Ezeknek a madaraknak (�s a l�rif�l�k csal�dj�nak minden faj�n�l) igen nagy a rep�l�si ig�ny�k, ez�rt kalitk�s elhelyez�s�k nem j�het sz�ba. A minim�lis volier m�ret sz�mukra 150 x 100 x 100 cm-es, v�dõh�zik�val felszerelve, t�len fût�st ig�nyel. A volier als� fele moshat�, egys�ges fel�let legyen (�veg, csempe, mûanyag). R�gni nem szoktak, mivel a csõr�k nem t�l erõs, ez�rt nem kell annyira "strapab�r�" voliert �p�teni nekik, mint a magevõ fajoknak. A voliert hetente kell takar�tani (�tmosni), az alj�ra homok helyett ink�bb tõzeget ter�ts�nk, vagy alul a t�lca felett is legyen egy dr�th�l�. Hangja �les rikoltoz�s, vagy csicserg�s. K�zepesen zajos, az akklimatiz�ci� ut�n sz�v�s mad�r. Kezdetben f�l�nk lehet, de megszel�d�thetõ, n�h�ny sz� erej�ig besz�dut�nz�sra is megtan�that�, m�s fajokkal �ltal�ban nem tarthat� egy�tt.

Egy�b tudnival�k: �ltal�ban a s�kvid�keken fordul elõ, de n�ha a hegyekben is megtal�lhat� kb. 1400 m-es magass�gig. Az erdõs, f�s ter�leteket kedveli, bemer�szkedik a v�rosok, falvak kertjeibe parkjaiba is. T�bbnyire p�rokban kis csal�di k�tel�kekben, illetve nagy csapatokban fordul elõ. K�lt�si idõszaka a f�ldrajzi elhelyezked�s�tõl f�gg.

21 alfajjal rendelkezõ faj:
A Trichoglossus haematodus molluccanus amit itthon hegyi l�rinak is szoktak h�vni a legismertebb alfaj. A t�rzsalakn�l nagyobb (30 cm), feje violak�k s�t�tk�k cs�koz�ssal, nyakszalagja s�rg�sz�ld, torka feket�s, begy�n a folt alapsz�ne skarl�tv�r�s s�rga be�t�sekkel szeg�lyezetts�ge kev�sb� �rv�nyes�l. A parkok, kertek gyakori l�togat�ja, van ahol val�s�gos turistal�tv�nyoss�got jelentenek, mivel n�melyik mad�r a l�togat�k v�ll�ra sz�llva kunyer�lnak.
A Trichoglossus haematodus weberi alapsz�ne z�ld, homloka �s kant�rja k�kesen �tszõtt, a begy�n z�ldess�rga nyomok l�that�k, hasa vil�gosabb z�ld, �risze �s csõre v�r�s.
A Trichoglossus haematodus mitchellii feje s�t�t barn�sfekete, a fejtetõn �s a pofat�j�kon sz�rk�sz�ld cs�koz�ssal, tark�ja barn�s.
A Trichoglossus haematodus intermedius fej�n a k�k folt kiterjed�se kisebb, a has�n a z�ld r�sz s�t�tebb
A Trichoglossus haematodus micropteryx begy�n a narancs-v�r�s folt a k�k cs�kokkal hat�rozott k�rvonalat kap, hasa s�t�tz�ld, tark�szalagja s�rg�sz�ld, a t�rzsalakn�l egy kicsit kisebb. (25 cm)
Egy�b alfajok:
Trichoglossus haematodus massena
Trichoglossus h. deplanchii
Trichoglossus h. caeruleiceps
Trichoglossus h. nigrogularis
Trichoglossus h. brooki
Trichoglossus h. rosenbergii
Trichoglossus h. flavicans
Trichoglossus h. nesophilus
Trichoglossus h. forsteni
Trichoglossus h. djampeanus
Trichoglossus h. stresemanni
Trichoglossus h. fortis
Trichoglossus h. capistratus
Trichoglossus h. flavotectus
Trichoglossus h. rubritorquis
Trichoglossus h. massena