�l�hely:

�szaki Maluku-szigetek

Hossza 46 cm, alapsz�ne feh�r, b�bit�ja 12 cm hossz�, nyugalmi �llapotban a tark�j�ra simul, izgalmi �llapotban a mad�r fej�t diad�msze­r�en veszi k�r�l. Sz�rnya 28cm, a farka 15 cm hossz�, az evez�k �s a farktollak bels� z�szl�i k�ns�rg�k. �risze fekete, szemgy�r�je feh�r ­vil�gosk�k, feket�s cs�re 3,8 cm hossz�, a l�ba sz�rke.

A toj� teste, feje �s cs�re valamivel kisebb, �risze s�t�t v�r�sesbarna.

A fiatalok �risze sz�rk�s, 4 �ves korban ala­kul ki a feln�ttkori sz�n�rnyalat.

Alfaja: nincs.

A popul�ci� e faj eset�ben  is cs�kken, Erd�lak�, t�bbnyire partk�zelben  marad, p�rban, vagy kicsiny csoportokban for­dul el�. R�pte gyors sz�rnycsap�sokb�l �s sik­l�rep�l�sb�l �ll, t�pl�l�ka: magvak, gy�m�l­cs�k, bogy�k, rovarok, �s azok l�rv�i - a k�­kuszdi�t is felt�ri, nedv�t sz�vesen fogyasztja. F�szek gyan�nt fa­�ri�sban l�v� �reget haszn�l.

F�szek­alja 2 toj�s, ezek m�retei: 41 X 31 mm. A h�m  p�rz�si sz�nd�k�t l�b�nak �temes csapkod�s�­val, gy�ny�r� b�bit�j�nak �s sz�rny�nak sz�t­t�r�s�val �s sz�pnek �ppen nem nevezhet�  hangad�s�val jelzi. A kotl�si id� 29 nap, kire­p�l�si id� k�r�lbel�l 3 h�nap. A kotl�si id� fogs�gban 29-33 nap, a kire­p�l�si id� 77 �s 95 nap k�z�tt v�ltakozik. A  szerz�k egybehangz�an �ll�tj�k, hogy k�lt�si  id�szakban a mad�r agressz�vv� v�lik, ennek  m�rt�ke azonban egy�nileg k�l�nb�z� lehet.  A fokozott feh�rje-ig�nyre val� tekintettel,  volt olyan teny�szt�, aki felnevel�skor apr�ra  vagdalt marhasz�vet adott.