�l�hely:

Guyan�t�l �s Surinamt�l d�l  fel� az Amazonasig innen nyugat fel� Roraima,  Amazonas tartom�nyokon �t a columbiai Meta tartom�nyig.

Hossza 23 cm, homloka, feje tete­je, tark�ja fekete, a kant�r �s a szeme alatti cs�k  z�ld, pofat�j�ka �s torka narancss�rga, h�ta, far­cs�kja �s fels� farkfed�i z�ld sz�n�ek, begye �s  has�nak k�zepe kr�mfeh�r, a has oldals� r�sze,  l�gy�kja �s combja narancssz�n�. A sz�rnya 14  cm hossz�, a fed�tollak z�ldek, k�zfed�k �s k�z­evez�k m�lyk�kek, z�ld szeg�llyel, a karfed�k �s  karevez�k z�ldek. Farka 7 cm hossz�, fels� fel�­lete z�ld, cs�csi r�sze, �s az als� fel�lete olajs�r­ga. �risze narancssz�n�, szemgy�r�je barn�sz�ld,  a cs�re 2,5 cm hossz�, feket�s, a l�ba sz�rke. A  h�m �s a toj� egyforma. A fiatalok sz�nei halv�­nyabbak, cs�r�k narancssz�n�, fels� k�v�jukon  feket�s nyomokkal, �risz�k s�t�tbarna.

tartom�nyokon �t a columbiai Me­ta tartom�nyig terjed, ahol a pallida alfajjal  osztozik a ter�leten.

Alfaja: a P. m. pallida.

Tr�pusi es�erd�ben, szavan­n�kon egyar�nt el�fordul, kis csapatukban �l,  r�pte gyors, �vatos term�szet� mad�r. K�lt�s�­nek id�pontja v�ltoz� - Venezuel�ban �prilis­ban, Surinamban okt�berben - magas f�k �re­geiben f�szkel.

Legal�bb 4 k�bm�ter l�gter�  voliert, t�len f�t�tt helyis�get ig�nyel. T�pl�­l�sa a IV. s�ma szerint aj�nlott, de az �trendj�t  c�lszer� igen sok gy�m�lccsel kieg�sz�teni,  r�gnival�r�l is gondoskodjunk. Csak fajt�rsai­val tarthat� egy�tt, fiatal korban emberi ol­talom al� ker�lt madarak igen szel�dek le­hetnek.

A tavaszi h�na­pokban kezd�dik a k�lt�si id�szak, ilyenkor  rendk�v�l agressz�v lehet, a toj� egyed�l kot­lik, a nimfapapag�j od�j�t �ltal�ban elfogadja,  az od�t fadarabk�kkal �s tollakkal szokta kib�­lelni. A f�szekalja 2-4 toj�s, ezek m�­rete: 31 X 22 mm, kotl�si id� 25-26 nap,  kirep�l�si id� 70 nap k�r�l van. A fiatalok 90 napos korban nyerik el �n­�ll�s�gukat.