�l�hely:

Eg�sz Ausztr�lia, f�leg a bels�  ter�letek, kiv�tel: Tasmania.

Hossza 18 cm, homloka �s arca  s�rga, a pofat�j�k als� r�sz�n kerek, kobaltsz�­n� folt, tork�n pedig egy sor (4-6 db.) ov�lis  fekete folt l�that�. A fejtet�t�l kezd�d�en a  h�ti fel�let�n a fekete alapsz�n� tollaknak s�rga szeg�lyezetts�ge van, ami jellegzetes, hull�mos rajzolatot ad, farcs�kja �s hasi fel�lete vil�­gosz�ld. Sz�rnyhossz: 9,6 cm, az evez�k k�ls�  z�szl�i z�ldek, a bels�k feket�k, az als� sz�rny­fed�k s�rg�sz�ldek. A farka 9-10 cm hossz�,  z�ldesk�k, a k�ls� tollaknak s�rga szeg�ly�k  van. A �risze feh�r, szarusz�n� cs�re 0,9-1 cm

hossz�, viaszh�rty�ja �gsz�nk�k, a l�ba sz�rk�s­k�k. A toj� viaszh�rty�ja barn�s.

A fiatalok sz�nei elmos�dottabbak, torokt�­ji foltjaik gyeng�n �szrevehet�k vagy hi�nyoz­nak, �risz�k sz�rk�s, viaszh�rty�juk v�r�seslila.

Mut�ci�k: s�rga, s�t�tz�ld, alb�n� �s  k�k.

A vil�gon a legn�pszer�bb �s leggyakoribb d�szmad�r. T�bb ezer sz�n-�s formav�ltozatukat milli�sz�mra tartj�k.
�tlagos �lettartam kb.7-8 �v

Id�nk�nt t�lsza­porodik, de n�ha t�zezr�vel esik �ldozatul az  asz�lynak. K�borl� �letm�dot folytat, ahol vizet �s ennival�t tal�l, ott van a haz�ja, f� mag­vakat eszik. R�pte gyors, szab�lytalan �v�, �sza­kon j�nius �s szeptember, d�len augusztus �s  janu�r k�z�tt, �l�, vagy holt fa �regeiben k�lt.

F�szekalja: 4-6 toj�s (de el�fordulhat 8-12 toj�s is), kotl�si id�: 18, kirep�l�­si id� 30 nap. A fiatalok 3-4 h�napos korban  kisz�nesednek. Od� m�rete: 18 X 18 X 25 cm, 5  cm-es r�pny�l�ssal. 1 �ves kora el�tt ne enged­j�k k�lteni. A kiszemelt p�roknak  �vi k�t-h�rom k�lt�st enged�lyezz�nk, �s csak  k�r�lbel�l 5 �ven �t vegyenek r�szt az ut�dok  reproduk�l�s�ban. Ezeket a madarakat - j�  kond�ci�juk �rdek�ben - tartsuk lehet�leg vo­lierban �s j� min�s�g� takarm�nyon, a nemek  a k�lt�si id�n k�v�l lehet�leg ne legyenek  egy�tt, �gyelj�nk arra is, hogy ne ker�ljenek  �ssze testv�rek, anya a fi�val, apa a l�ny�val,  stb. A m�r eml�tett mut�ci�k �s a vad alapsz�­n� mad�r �gyes p�ros�t�s�val a k�l-, �s belf�ldi  teny�szt�k igen sok sz�n�rnyalatot hoztak l�t­re, �gymint olajsz�n�, kobaltk�k, m�lyvak�k,  sz�rke, harlekin, op�los, stb., ismert a b�bit�s  hull�mos papag�j is, a b�bita lehet hegyes, f�l­k�r, vagy k�ralak�. Siker�lt kialak�tani az �gy­nevezett standard hull�mos papag�jt is, a meg­felel� el��r�sokkal, versenyekkel, ki�ll�t�sok­kal, stb. A sz�p k�llem� �s eg�szs�ges mad�r  gy�ny�r�s�get jelent a ki�ll�t�s megtekint�i­nek �s a teny�szt�nek egyar�nt.