Egy�b magyar nevek: K�kfej� papag�j

Angol neve: Blue-headed Parrot

Latin neve: Pionus menstruus
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Schwarzohrpapagei

Sz�rmaz�si hely: Kelet-Kolumbia, -Ecuador �s -Peru, ill. Trinidad szigete, ezen t�l fellelhet� K�z�p-Braz�li�ban �s D�l-Costa Ric�ban is

�tlagos �letkor: 25 �v

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 27-28 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: Ivari k�talak�s�g nincs. A fiatal madarak feje, torka, �s begye halv�nyz�ld. A fejtet� tollak szeg�lye k�k, a torok tollai v�r�sesek, als� farkfed�i s�rg�sz�ldek, v�r�ses be�t�sekkel.

F�szkeltet�s: 25 x 25 x 60 cm-es faod�ban. Elhelyez�s�n�l �gyelj�nk arra, hogy lehet�leg a legv�dettebb, legnyugodtabb pontra szerelj�k fel, mert f�l�nk �s ideges term�szet� faj l�v�n esetenk�nt ak�r a sz�l�k a fi�k�ik ellen is fordulhatnak, ha megijesztik, avagy zavarj�k �ket. Itthon a k�lt�si id�szaka �ltal�ban m�jusban kezd�dik.

Toj�sok sz�ma: 3 - 4. A toj� a kotl�st rendszerint a m�sodik toj�s lerak�sakor kezdi meg.

Kotl�si id�: 24 - 28 nap

Kirep�l�si id�: 70 nap. A fi�k�k 90 napos korukban v�llnak teljesen �n�ll�v�.

Etet�s: A IV. s�ma szerint (l�sd: Tart�s, idom�t�s). Ezen fel�l kapjon sok gy�m�lcs�t, z�ldeles�get. Sz�piacsont is legyen mindig el�tte. Ig�nyel lisztkukacot, reszelt s�rgar�p�t, zabot... �s j�, ha tudjuk, hogy a tejes kukorica k�l�nleges csemegesz�mba megy n�la. �r�mmel fogyasztja az alm�t, narancsot , ban�nt, a sal�t�t �s a spen�tot.

Tart�s, elhelyez�s: Az aj�nlott r�pde m�ret sz�m�ra minimum 2.5 x 1 x 2 m. A hideg h�napok kiv�tel�vel eg�sz �vben kint lehetnek a szabadban, t�len viszont f�t�tt, z�rt helyen tartand�. M�s madarakkal nem tarthat� egy�tt, mivel a k�lt�si id�szak alatt nagyon agressz�ven viselkedik. Mindenk�ppen dupla dr�th�l�val kell elv�lasztani a szomsz�dos r�pd�t�l, mert, ha teheti azon kereszt�l is t�mad. A minimum h�m�rs�klet sz�m�ra 5 �s 10�C fok k�z�tt van. Ide�lis d�szmad�r (Angli�ban az egyik legkedveltebb), mivel a t�bbiekhez k�pest sem t�lzottan l�rm�snak, sem t�lzottan k�rt�konynak nem nevezhet�. A mesters�gesen nevelt p�ld�nyok kedves, bar�ts�gos t�rss� v�lnak, besz�dut�nz�sra is megtan�that�. Sok p�ld�ny k�z�l�k egy�ltal�n nem f�rdik, de az es�t szeretik.

Egy�b tudnival�k: V�s�rl�sukkor mindenk�ppen figyelj�k meg a l�g�zs�ket, mivel a faj fokozottan hajlamos az Aspergillosis-ra. (L�sd Betegs�gek c�msz� alatt).
Eredeti �l�hely�n a k�lt�si id�szakon k�v�l kisebb (maximum 100 egyedet sz�ml�l�) csapatokban �l, k�lteni mindig p�rokban szoktak. Els�sorban az erd�ket, illetve a f�s tr�pusi ter�leteket kedveli, 600 m�teres tengerszint feletti magass�gig, n�ha azonban magasabb (1500 m-es) ter�leteket is megl�togat. A szabadban �szrevenni csak a ny�lt ter�leteken lehet, illetve kedveli a megm�velt ter�leteket is, teh�t ott is lehet �szlelni. Nagy t�vols�gokat �s magasan rep�l, jellegzetes, er�teljes sz�rnycsap�sokkal. T�pl�l�ka gy�m�lcs�k , magvak, bogy�k, f�k vir�gai. N�ha gabonat�bl�kban, illetve ban�n�ltetv�nyeken fosztogat. K�lt�si id�szaka k�z�p-Amerik�ban febru�rt�l �prilisig tart, Kolumbi�ban Novemberben, Surinamban szeptember/okt�ber h�napban kezd�dik.
F�szk�t f�k odvaiban, magasan (6m) rakja.

A nagy �s r�szben egym�st�l elk�l�n�l� �l�helyek kedveztek az alfajok kialakul�s�nak. A t�rzsalak mutatja a legnagyobb testm�reteket. Az Andok keleti t�jain otthonos.
Az alfajai:
Pionus
— me. reichenowi: brazil feketef�l� papag�j,
— me. rubrigularis: k�z�p-amerikai feketef�l� papag�j.
A braz�liai alfaj feje s�t�tebb k�k, s a nyak�n nincs piros "szak�ll". A z�ld sz�ne is m�lyebb a tollazat�ban. Ezt az alfajt jelenleg a kihal�s vesz�lye fenyegeti.
A k�z�p-amerikai alfajn�l — mely Costa Ric�ban, Panam�ban �s Nyugat Kolumbi�ban, tov�bb� -Ecuadorban lelhet� fel — szint�n s�t�tebb a fej k�kje, de a torok pirosa is kirajzol�dik.