Kuba amazonpapag�j

Egy�b magyar nevek: Kuba amazon, kubai feh�rfejfoltos amazonpapag�j

Angol neve: Cuban Amazon

Latin neve: Amazona leucocephala (Linn� 1758)
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Kuba-Amazone

Sz�rmaz�si hely: Bahama-szigetek �s Kuba

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 32 cm

Nemek megk�l�nb�ztet�se: A tollazatot a z�ld sz�n uralja, de k�l�n�sen a fejen �s a testen a tollak v�ge barn�sz�lddel szegett, �gy saj�tos hull�mozotts�g alakul ki.
A homlok — a szemet is k�r�l�lel�en — h�feh�r. Az arci r�sz �s az �ll, vm. a torok �l�nkpiros. Ez az arcot megfelez� piros a homloki, a fejtetõre h�z�d� feh�rrel hat�rozottan elk�l�n�ti a t�bbi amazonfajt�l.
A cs�r vil�gos szarusz�n�.
A toj� csõre kisebb �s valamelyest vil�gosabb, de ez nem 100 sz�zal�kos megk�l�nb�ztetõ jel.

F�szkeltet�s: K�lt�si ideje �prilisban kezd�dik. Az aj�nlott od�m�ret 30 x 30 x 50 cm-es faod�, 10-12 cm-es r�pny�l�ssal (m�s forr�sok is p�r cm-es elt�r�ssel, de hasonl� m�retr�l tesznek eml�t�st), ezt kb 8 cm-es magass�gig korhad� fadarabk�kkal t�lts�k fel, esetleg sz�rjunk sz�t ilyeneket a volierben, hogy a k�lt�p�r t�lthesse fel az od�t. Javasolt a k�lt�p�rt elk�l�n�teni, illetve a f�szekod�t bels� v�dett h�zik�ban felakasztani.

Toj�sok sz�ma: 2 - 5

Kotl�si id�: 28 nap

Kirep�l�si id�: 8 - 10 h�t

Etet�s: Napraforg�mag, zab, kendermag, lenmag, b�za, �rpa, kukorica, k�les, f�nymag, di�, mogyor�, sok gy�m�lcs, z�ldeles�g, l�gyeles�g.

Tart�s, elhelyez�s: Egy mad�r sz�m�ra legal�bb 100 x 60 x 60 cm-es volier javasolt, naponk�nti r�ptet�ssel. k�lt�p�r sz�m�ra minimum ennek k�tszerese javasolt, b�r siker�lt m�r 100x100x120 cm-es r�pd�ben is k�lt�sre b�rni). A beszoktat�s idej�n minimum 25 �C-ot biztos�tsunk �s 70%-os relat�v p�ratartalmat (megjegyz�s: ezek az adatok �ltal�ban befogott madarakra vonatkoznak, de javasolt a frissen beszerzett fogs�gban sz�letett madarakn�l is betartani ezeket a szab�lyokat. K�s�bb se engedj�k 15�C al� a h�m�rs�kletet (Thomas Arndt-n�l ez az als� hat�r 10�C )
A mad�r emberhez k�t�d�se a szakirodalom szerint b�mulatos, m�g a vadon befogott mad�r is r�vid id�n bel�l nagyon kedves, ragaszkod� t�rsunk lesz - ett�l f�ggetlen�l vadon befogott mad�r v�s�rl�sa nem javasolt, mivel CITES I. kateg�ri�j� mad�r, teh�t az ilyen csak csemp�sz�llat lehet. Hangut�nz� k�pess�ge �tlagos. K�zepesen zajos mad�r de hajnalban �s sz�rk�letkor hangosabb is lehet, szeret sokat r�gcs�lni, kedveli a friss �gakat, hajt�sokat. M�s fajokkal �ltal�ban agressz�v.

Egy�b tudnival�k: Eredeti �l�hely�n p�rban, illetve a k�lt�si id�szakon k�v�l maximum 30 egyedet sz�ml�l� kisebb csapatokban �l. �lelemszerz�s k�zben csendes, m�sk�l�nben - k�l�n�sen rep�l�s k�zben zajos mad�r, r�pte gyors, egyenes hat�rozott sz�rnycsap�sokkal. K�lt�si id�szaka m�rcius �s augusztus k�z� esik, mikor f�k odvaiban keres mag�nak f�szket. K�lt�si szok�sai megegyeznek a fnt le�rtakkal. A kikelt fi�k�kb�l nem mindig tud kirep�lni mindegyik, mivel a sz�l�k gyakran el�gg� kaotikusan viselkednek. A toj� �ltal�ban a kikel�s 4. het�ben m�r elhagyja a f�szket, ett�l kezdve a fi�k�k egyed�l tart�zkodnak a f�szekben, A sz�l�k naponta k�tszer j�rnak vissza hozz�juk etetni. Kirep�l�s ut�n a fi�k�k �ltal�ban m�g sok�ig a sz�l�kkel maradnak.

Figyelem! CITES I. kateg�ri�j� mad�r! V�s�rolni kiz�r�lag teny�sztett p�ld�nyokat szabad, melyek egyedi azonos�t�val vannak ell�tva �s CITES pap�rral rendelkeznek

Alfajok:
A faj a t�rzsalakon k�v�l m�g n�gy alfajjal rendelkezik:
a.l. palmarum: nyugati kuba-amazon: Alapsz�ne s�t�tebb, has�n a v�r�s folt nagyobb �s s�t�tebb, torokfoltja s�t�tebb.

a. l. caymanensis: nagy kajman-amazon: valamivel nagyobb, mint a t�rzsalak, alasz�ne s�rg�sabb, fejte tetej�n a feh�r, has�n a v�r�s folt kisebb.

a. l. hesterna: kis kuba-amazon: valamivel kisebb (30 cm), alapsz�ne s�rg�sabb, hasfoltja nagyobb �s s�t�tebb, torokfoltja s�t�tebb.

a. l. bahamensis: bahamai kuba-amazon: kicsit nagyobb(34 cm), fej�n a feh�r folt l�nyegesen nagyobb, hasfoltja kisebb vagy hi�nyozhat, a farkt�k�r v�r�s foltjai kisebbek.