Angol neve: Princess Parrot, Queen Alexandra's Parakeet
N�met neve: Prinzessin-von-Wales-Sittich

Le�r�sa: A fejtet� �s a homlok halv�nyk�k. Pofat�j�ka �s torka r�zsasz�n�. H�t�nak el�ls� r�sze �s v�lla olajz�ld, h�t�nak farok fel� es� r�sze �s a farcs�k k�k sz�n�. A mell �s a has k�kes-sz�rke sz�n�. Sz�rnyfed�i olajz�ldek, k�zevez�i violak�kek, a t�bbi evez�toll fekete - z�ld k�ls� z�szl�val -, a tollak cs�csa k�kes. A farok fels� fel�lete olajz�ld, a bels� z�szl� barn�s, az als� fel�let s�t�tbarna, a k�t k�z�ps� toll kiv�tel�vel a bels� z�szl�k egy r�sze korallv�r�s sz�n�. �risze vil�gos narancssz�n�, k�r�l�tte v�s�ses gy�r� l�that�, cs�re �l�nk narancsv�r�s, a l�bai sz�rk�k. A toj� sz�nei halv�nyabbak, a sz�rnytollak z�ldebbek, a v�r�s szemgy�r� keskenyebb vagy teljesen hi�nyzik, a faroktollak r�videbbek. Fels� cs�rk�v�ja barn�s �rnyalat�, a cs�re eg�sz�ben v�ve kisebb. A fiatal madarak sz�nei l�nyegesen tomp�bbak, a toj�ra hasonl�tanak, 14-18 h�napos korukra sz�nesednek ki teljesen.

Hossza: 35-45 cm, sz�rnyhossza 18 cm. A nagy m�retk�l�nbs�g onnan ad�dik, hogy k�zt�k sok a hossz� fark� egyed.

�l�helye: K�z�p-Ausztr�lia bels� f�lsivatagos ter�letei, valamint Nyugat-Ausztr�lia sz�raz sztyeppjeire korl�toz�dott.

Alfaja: nincs, viszont van egy k�k sz�nv�ltozata �s egy �jabban l�that� lutin� mut�ci�ja.

Term�szetes k�rnyezete: sz�raz s�k ter�leteken �l, mely gyakran messze esik a f�szkel� hely��l szolg�l� eukaliptuszf�kt�l. �ltal�ban a v�zpart szomsz�ds�g�ban tart�zkodik.

�letm�dja: �ltal�ban p�rban vagy kis csoportokban �l, de alkalmank�nt nagyobb rajokban v�ndorol. A f�ldre csak t�pl�l�k�rt sz�ll le, nem f�l�nk term�szet�. Amikor �lelmet keres �vatos, csendes, de egy�bk�nt zajos mad�r. Sokat tart�zkodik a f�k tetej�n ahol kit�n�en �lc�zza mag�t az �gak k�z�tt. Sebesen �s egyenesen rep�l, k�pes nagy t�vols�gokat megtenni tekint�lyes magass�gban. Hangja �les, nem t�l dallamos, ritk�n h�vogat�.

Etet�se: �ltal�nos mageles�gk�nt adhatunk k�lest, f�nymagot, napraforg�magot, h�ntolt vagy h�ntolatlan zabot, kev�s len- �s kendermagot valamint b�z�t. Tov�bb� kaphatnak k�l�nb�z� gyomf�l�ket (ty�kh�r, p�sztort�ska, galambbegy), sal�t�t, s�rgar�p�t, f�l�rett kukoric�t. Gy�m�lcs�k k�z�l sz�vesen fogyasztj�k a k�rt�t, alm�t, somot, �rett csereszny�t. Ezenk�v�l elcsipegetik a mad�rberkenye, a galagonya, a magyal, a fanyarka, a bor�ka �s a varj�t�vis bogy�it. R�gcs�lnival�nak biztos�tsunk fiatal f�zfa, h�rsfa �gakat, r�gyeket.

K�lt�si szok�sai: Ausztr�li�ban a k�lt�si id�szak szeptembert�l decemberig tart. Udvarl�skor a h�m egy kiegyenesedett, oszlopszer� testhelyzetet vesz fel felborzolt fejtollazattal p�ros�tva, majd s�r�n b�logat a fej�vel, kit�rja sz�rnyait �s farktollait �gy szaladg�l a toj� el�tt. Magas foly� menti eukaliptusz f�k odvaiban f�szkelnek, a f�szket korhadt fadarabk�kkal, fak�reggel b�lelik ki. Alkalmank�nt t�bb mint t�z p�r is f�szkelhet egy �reg eukaliptusz f�n, a toj� egyed�l k�lt, a toj�sok 27,4x22,2 mm-esek. A r�zs�stork� papag�jok gyakran m�r igen fiatalon bemutatj�k udvarl�si szok�saikat (�nekl�s, nyakny�jtogat�s, ringat�z�s, b�kol�s, �sszesz�k�lt pupill�k stb.).

Elhelyez�se: egy p�r r�sz�re legal�bb 5x1x1,5 m-es r�pde sz�ks�ges, viszont ha el�g t�gas teret tudunk sz�mukra biztos�tani akkor megmutatkoznak sz�p sz�nei rep�l�s k�zben.

Viselked�se: t�bbnyire reggel �s este akt�v, napk�zben csendes papag�j, nem f�l�nk. Hidegt�r�, edzett, sz�v�s mad�r, de ha a hideg tart�snak bizonyul akkor szerelj�nk fel v�d�panelokat. Sokat tart�zkodik a talajon ez�rt hajlamos a f�rgesed�sre. Egy�tt tarthat� nimf�val, Bourk papag�jjal, pintyekkel, t�rpe f�rjekkel k�z�s r�pd�ben k�lt�si id�n k�v�l. �rz�keny a szemfert�z�sre.

Teny�szt�se: �ltal�ban eredm�nyes, a k�lt�si id� kezdete rendszerint m�rciusra esik, ilyenkor a h�m akt�van udvarol. A n�st�ny k�nnyen k�lt�sre b�rhat�, a felk�n�lt partnert rendszerint elfogadja. Elfogadja a mesters�ges k�lt�od�t is amelynek m�rete 40x40x100 cm, 10 cm �tm�r� beb�j� ny�l�ssal, mely a r�pde egy v�dettebb r�sz�be legyen felhelyezve.

A f�szekalja 3-7 toj�s, a k�lt�si id� 20 nap, a f�szkel�si id� 35 nap, a fi�k�k 50 napos korukban v�laszthat�k el sz�leikt�l. Alkalmank�nt �vente k�tszer is k�lthet, a k�lt�p�r felt�n�en sok z�ldeles�get ig�nyel, ezt vegy�k figyelembe. A toj� gyakran m�r az els� �vben is ivar�rett, a h�m csak a m�sodik �vt�l, a k�lt�s nagy r�sze ebben a korban sikertelen. A p�rokat tartsuk szomsz�dos r�pd�kben, ez�ltal �szt�n�zhetik egym�st a p�rz�sra.