Bagolypapag�jok

 58—63 cm nagys�g�, k�l�n�s papag�jok nemzets�ge, �n�ll� alcsal�dban (Strigopinae) egyetlen fajjal, �s csup�n —j-Z�land d�li r�sz�n val� elõfordul�ssal.
A f�ldi papag�j legk�zelebbi rokona. A testalakul�sa �s az arci fekv�sû szemei — melyeket f�tyolszerû, merev tollak kereteznek — a bagolyra eml�keztetnek, s b�r nem nagyon hasonl�t a rendszertani rokons�gra, a papag�jokra, az�rt nem sok k�ze van a baglyokhoz.
A nemzets�g n�vad� faja, a bagolypapag�j tipikus �jszakai mad�r, j�l fejlett csõrrel. A f�ld�n tal�lhat� bogy�kkal, gy�m�lcs�kkel, moh�val, gy�kerekkel t�pl�lkozik, s a keresg�l�s k�zben fellelt apr�bb �llatokat sem veti meg.
�lõhely�n nem ritkas�g a h�, s k�l�n�s l�tv�ny lehet, amikor alkonyatkor elhagyj�k a nappali b�v�helyk�nt szolg�l� gy�kereket �s nekiindulnak a maguk taposta �sv�nyeken a "legelõk" fel�. Merthogy csaknem r�pk�ptelenek, legfeljebb ejtõernyõzni �s r�vid t�von, lefel� siklani tudnak.